Nyomó edény széles körben használják az ipar különböző területein, mivel képesek ellenállni a magas nyomásnak és a magas hőmérsékletnek. Különböző funkciók és folyamatkövetelmények szerint a nyomástartó edényeket elsősorban tárolásra, reakcióra, hőcserére és elválasztásra tervezték.
1. tárolóedények
A tárolóedények a leggyakoribb típusú nyomású edények, elsősorban különféle típusú gázok és folyadékok tárolására, hogy az anyagokat biztonságos és stabil nyomáskörnyezetben tartsák. A tárolónyomás -edényeknek általában jó tömítést, korrózióállóságot és szerkezeti szilárdságot kell végezniük.
Alkalmazási példák:
Gáztároló tartályok: például ipari nitrogén, oxigén és nagy tisztességes hidrogén-tároló tartályok. Ezeket a gázokat gyakran zárt módon kell tárolni egy meghatározott nyomáson, hogy elkerüljék a szivárgást vagy a robbanási kockázatot. A gáztároló tartályok általában vastagfalú acélból vagy kompozit anyagokból készülnek, hogy biztosítsák a nyomásbiztonságot.
Olajtartályok: A nyersolaj, a finomított olaj vagy más folyékony üzemanyagok tárolására használják. Az ilyen típusú tárolótartályra nemcsak a belső és külső nyomás elleni küzdelemre van szükség, hanem a korrózió megelőzésére is. A béléses anyagokat vagy a korróziógátló bevonatok gyakran használnak.
Cseppfolyósított gáztartályok: Gyúlékony és robbanásveszélyes gázok, például cseppfolyósított kőolajgáz (LPG) és cseppfolyósított földgáz (LNG) tárolására. Meg kell felelniük a szigorú biztonsági előírásoknak, és nyomásbiztonsági szelepekkel és megfigyelő eszközökkel kell felszerelniük.
Tervezési pontok:
Az anyagválasztáshoz a megfelelő acél- vagy ötvözetek kiválasztását a tároló közeg korrozivitási és hőmérsékleti környezete alapján választják ki.
A légmentesen kialakított kialakítás kulcsfontosságú az apró gázszivárgás megakadályozásához.
A szerkezeti kialakításnak figyelembe kell vennie a belső és külső nyomás változásait a tartály hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében.
2.
A reakció edény egy nyomás edény, amelynek célja a kémiai reakció folyamatának vezetése. Szükség van elősegíteni a reakció zökkenőmentes előrehaladását a szabályozott hőmérséklet és nyomás körülmények között. Általában vegyi, gyógyszerészeti, élelmiszer -feldolgozó és egyéb területeken használják.
Alkalmazási példák:
Reaktor: különféle szerves és szervetlen szintézis reakciókhoz használják. A reaktor agitátorral, fűtő- vagy hűtőkabáttal van felszerelve, amely pontosan szabályozhatja a reakciókörnyezetet.
Polimerizációs reaktor: A polimer anyagok polimerizációs reakciójához használják, ellenállnia kell a magas nyomásnak és a magas hőmérsékletnek, általában speciális ötvözött anyagokból, és nyomásbiztonsági eszközzel felszerelve.
Katalitikus reaktor: beépített katalizátor ágy a reakciósebesség és a szelektivitás elősegítése érdekében, a tervezésnek biztosítani kell a katalizátor ésszerű eloszlását és a reakciógáz egyenletes áramlását.
Tervezési pontok:
Erős korrózióállóság, alkalmazható a különféle kémiai közegekhez.
A keverési rendszert ésszerűen úgy tervezték, hogy biztosítsa az egyenletes reakciót.
Fel kell szerelni a hőmérsékletet, a nyomásérzékelőket és a biztonsági védelmi eszközöket.
A hőcserélő rendszert a reakció hőmérsékletének szabályozására használják, hogy megakadályozzák a túlmelegedést vagy az alacsony hőmérsékletet a reakcióhatás befolyásolására.
3. Hőcserélő tartály
A hőcserélő tartály olyan eszköz, amely a nyomás edény szerkezetét használja a hőcseréhez, beleértve a hőcserélőket és kondenzátorokat, és széles körben használják az energia-, vegyi és hűtőiparban.
Alkalmazási példák:
Héj- és csőhőcserélő: A hőcserét a közegek áramlásán keresztül és a csőcsomagon belül és kívül is elérik. A kialakításnak biztosítania kell a magas hőhatékonyságot, miközben megfelel a nyomásállóság és a korrózióállóság követelményeinek.
Lemez hőcserélő: kompakt szerkezet, nagy hőcserélő terület, korlátozott helyen alkalmas alkalmakra.
Kondenzátor: Hűti a magas hőmérsékletű gázt folyadékká, általában desztillációs és hűtési keringési rendszerekben használják.
Tervezési pontok:
A folyadékáramlási utat optimalizálni kell a hőátadási hatékonyság javítása érdekében.
Az anyagkiválasztásnak figyelembe kell vennie a nyomásállóságot és a hőmérséklet -ellenállást, miközben megakadályozza a korróziót.
Könnyen szétszerelhető és tisztítható a berendezés hosszú távú stabil működésének biztosítása érdekében.
A kialakításnak figyelembe kell vennie a termikus tágulásnak a szerkezetre gyakorolt hatását a termikus feszültségkárosodás megakadályozása érdekében.
4. Szétválasztó konténer
Az elválasztó tartály hatékonyan elválasztja a keverék különböző alkotóelemeit fizikai vagy kémiai módszerekkel. Fontos berendezés a petrolkémiai anyagok, a környezetvédelem és a gyógyszerek területén.
Alkalmazási példák:
Gáz-folyadék elválasztó: Gravitációs vagy centrifugális erőt használ a gáz-folyadék keverékek elválasztására, amelyet általában a földgázfeldolgozásban és az olaj-gáz elválasztásában használnak.
Szűrő: Szűrőanyagot használ a szuszpendált részecskék szűrésére, hogy megvédje a downstream berendezéseket a szennyeződésektől.
Ülési tartály: A gravitációs rendezési elv segítségével elválasztja a szilárd részecskéket a folyadéktól.
Tervezési pontok:
Ésszerű folyadékdinamikai kialakítás a hatékony elválasztás biztosítása érdekében.
Válassza ki a korrózióálló anyagokat, hogy alkalmazkodjon a közeg jellemzőihez.
A szerkezeti kialakítás könnyen karbantartható és tiszta.
Felszerelve megfelelő bemeneti és kimeneti eszközökkel, hogy biztosítsák a folyadék sima áramlását.